Debreceni Lovasakadémia

Előzmények

A II. világháborút követően a jól ismert politikai légkör és annak nyomás született intézkedések porrá zúzták a világhírű képzési rendszert, a társadalomban tudatosan kifejezetten lóellenes hangulatot keltettek és ültettek el. Hosszú időn keresztül semmiféle lótenyésztéssel kapcsolatos oktatás nem volt az országban. Az emberiség történetének vitathatatlanul legnagyobb formálója, a ló elvesztette társadalmi presztízsét. A kellő lovas műveltséggel nem rendelkezők között elterjedt, hogy a lovaglás tanulásában és tanításában az elméletnek, a tudománynak nem lehet szerepe. 

A ló társadalmi megbecsülésének a hiánya, az itt egzisztenciát keresők megélhetésének szerény lehetősége távol tartotta a fiatalokat, (és főleg a szülőket) a lovas-jártassági szakmák elsajátításától. 

A felsőoktatás intézmények a modern mezőgazdasági oktatásra hivatkozva egyre kevésbé szerepeltették tanterveikben a lótenyésztést, s ahol az mégis előfordult, ott érdemben nem tudta a szakember-képzést segíteni.

A rendszerváltáshoz közeledve Magyarországon is mindinkább elfogadást nyert, hogy a ló polgári társadalmak elválaszthatatlan része, az egészséges életvitel nélkülözhetetlen eszköze, az értelmiségi képzés fontos eleme. Ezzel egyidejűleg döbbent rá a szakma, hogy hazai lovas világ nem tud olyan szakemberekhez hozzájutni, akik a megszerzett ismereteket alkalmazni tudják, akik munkája révén a felnövekvő sikó a hozzáadott érték következtében gyarapodnék, és értékében kifejezett árát sokszorozni lenne képes. A jövedelmét más ágazatokban megszerző, de a lótenyésztés terén elkölteni szándékozó vállalkozó képtelen olyan szakembert találni, aki kisebb-nagyobb ménesét teljes-körűen működtetni képes lenne és erkölcsi értéke alapján rábízható lenne a tetemes vagyont képviselő lóállomány őrzése, minőségi fejlesztése. 

Többek között ezek a tények is ösztönözték a hajdani Agrártudományi Egyetem vezetőit a Debreceni Lovasakadémia Közhasznú társaság létrehozására és államilag finanszírozott képzési forma alapítására.

A „Ménesgazda” képzés alapító okiratát 2000-ben nyújtotta be a Mezőgazdaságtudományi Kar a Földművelésügyi Minisztérium Szakoktatási Intézetéhez, amelyik számos átdolgozást kérve végül is 2005-ben engedélyezte a képzés beindítását. A Mezőgazdaságtudományi Karon azóta folyamatos a képzés, lehetőségünk mérlegelésével évente 15 hallgatót iskolázunk be. Az eltelt 10 évben más felsőoktatási intézmények is csatlakoztak a képzéshez, a mindenkori oktatási irányítás is többször módosításokat kezdeményezett, de az oktatás célkitűzése, keretrendszere és a debreceni képzés eszmeisége nem változott.

 

A „Ménesgazda szak” képzési, kimeneti követelményéről az alábbiakban tájékozódhat.

 

1. A felsőoktatási szakképzés megnevezése: ménesgazda felsőoktatási szakképzés (Stud farming at ISCED level 5)

 

2. A szakképzettség oklevélben történő megjelölése:

  • szakképzettség: ménesgazda
  • a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Stud-Farmer
  • választható szakirányok: nem lehetséges

 

3. Képzési terület: agrár

 

4. A felsőoktatási szakképzettséggel legjellemzőbben betölthető FEOR szerinti munkakör(ök):

  • 6134 Lótartó és tenyésztő

 

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

 

6. A felsőoktatási szakképzettség megszerzése

  • összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
  • Az elméleti és gyakorlati képzés aránya: 30:70%
  • A képzési terület szerinti továbbtanulás esetén beszámítandó kreditek száma: legalább 30 kredit.
  • Az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama teljes idejű képzésben:1 félév, legalább 560 óra, amely az agrártermelés sajátosságai miatt megosztható, de legalább öthetes összefüggő szakmai gyakorlatot kell külső szakmai gyakorlóhelyen teljesíteni.

 

7. A felsőoktatási szakképzés célja:

Olyan elméleti megalapozottságú gyakorlati lovas szakemberek képzése, akik ismerik a lótenyésztés, a lótakarmányozás, a tartástechnológia, lókiképzés, lovassportok, lóversenyzés, és az egyéb lóhasználati módok szakmai kérdéseit. Képesek a mikro, kis- és középvállalkozások (lótenyésztési gazdaságok) lovas létesítményeinek, méneseknek telepvezetői, irányítói feladatait ellátni, teljes körű üzemeltetésükben aktívan közreműködni, a munkafolyamatokat irányítani és elvégezni, feltételek teljesülése esetén munkafolyamatok megtervezni. Képesek lovak alapszintű kiképzésére, a tenyésztési munkafolyamatok irányítására, a lótenyésztéshez kapcsolódó szakigazgatási feladatok ellátására. Megtervezik, majd irányítják, összehangolják a létesítmény napi feladatait, szükség szerint maguk is képesek azt elvégezni. Ismerik a minőségi tenyésztéshez szükséges takarmányozási és tartástechnológiai irányelveket, megteremtik a korszerű és piacképes lótartás feltételeit. Tevékenyen részt vesznek a lovak tenyész-szemlékre, teljesítményvizsgákra történő felkészítésében. A szükséges gazdasági pénzügyi, jogi ismeretek és informatikai tudás birtokában közreműködnek a létesítmény gazdasági életének irányításában, valamint az adminisztratív munkában. 

Jártasak a számítógép használatában, vállalkozási és pénzügyi ismeretekben. Erkölcsi és szakmai értékük alapján rájuk bízható a tetemes vagyont képviselő tenyész- és sportistállók részbeni, vagy teljes üzemeltetése, bizonyos feltételek teljesülése esetén fejlesztése is. Képesek középszintű irányítói és vezetői tevékenységre, az egyéni képességüktől függően önálló vállalkozások létrehozására, működtetésére.

 

8. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1. Tudás

  • Ismeri a magyar lótenyésztési kultúrát, annak történelmét és jelenlegi tenyésztésszervezést.
  • Ismeri a lótenyésztés/lótartás alapvető fogalmait, tényeit és összefüggéseit a legfőbb gazdasági szereplőkre, funkciókra és folyamatokra vonatkozóan.
  • Tudja és érti saját szakterületére vonatkozóan a lótenyésztés/lótartás alapvető, általános és szakspecifikus, a lovassportokat és a lóversenyzést tekintve azok általános ismeretanyagát.
  • Képes fiatal csikók felvezetésére alapszintű futószáras munka elvégzésére, alapszintű lovaglási és fogathajtási gyakorlati ismeretek birtokában van.
  • Ismeri a gazdálkodási és a termék-előállítási folyamatokat, képes felmérni a feladatokhoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket.
  • Ismeri a mezőgazdaság, a lótenyésztés/lótartás alapvető etikai szabályait.
  • Ismeri szakterületének alapvető jogszabályait, a lótenyésztés és lótartás intézményi és gazdasági környezetét, a gyakorlati működtetés fontosabb jellemzőit, a gazdálkodó szervezetek működésének mechanizmusait. Ismeri a feladatok megoldására szerveződő csoportok működési folyamatait, az irányításukra vonatkozó alapelveket.
  • A munkájához szükséges hardvereket és szoftvereket, informatikai eszközöket napi szinten használja, azok működését átlátja, az azok által nyújtott lehetőségekkel tisztában van.
  • Szakterületének szókincsét legalább egy idegen nyelven, alapszinten ismeri. Ismeri a tenyésztésszervezés jogi szabályozását, az abban szerepet vállalók, különösen a lótenyésztő szervezetek feladatát, jogát és kötelezettségét.

8.2. Képesség

  • Munkáját a fenntartható mezőgazdasági termelés alapelveinek alkalmazásával végzi.
  • Képes saját szakterületén (lótenyésztés/lótartás/takarmányozás) a jártasságot igénylő feladatok előírások (útmutatók, technológiai leírások, jogszabályok) szerinti végrehajtására, dokumentálására.
  • Képes a szakterület rutin feladatainak elvégzéséhez szükséges, megfelelő módszerek és eszközök önálló megválasztására és alkalmazására.
  • Képes operatív szinten a problémák ok-okozati összefüggéseinek feltárására, magyarázatára, következtetések levonására, javaslatok megfogalmazására.
  • Képes a lovak szakszerű felvezetésére, alapszintű lovaglási és fogathajtási feladatok végrehajtására.
  • A személyi és tárgyi feltételek ismeretében képes a gazdálkodási folyamatok irányítására.
  • Alkalmazza a tudásszervezés, önfejlesztés különböző módszereit, valamint a legkorszerűbb információs és kommunikációs eszközöket.
  • Képes szaknyelven kommunikálni munkatársaival és a vezetőkkel. 
  • Képes tájékozódni egyszerű idegen nyelvű szakmai szövegekben.
  • Szakmai és pénzügyi információkat gyűjt, nyilvántart és szolgáltat, szervezési, előkészítési és elemzési feladatokat végez, közreműködik a szakmai rendezvények, bemutatók és tanácskozások előkészítésében, szervezésében.

8.3. Attitűd

  • Nyitott tudásának korszínvonalon tartására, a szakterületén új eredmények befogadására, törekszik az újdonságok megismerésére, megértésére, alkalmazására.
  • Elkötelezett a minőségi szakmai munkavégzés iránt.
  • Képes munkavállalással, vállalkozással kapcsolatos felelős döntések meghozatalára.
  • Megszerzett gazdasági ismeretei alkalmazásával képes lótartó vállalkozások pénzügyi feladataival kapcsolatos döntések meghozatalára.
  • Betartja a szakirányú etikai elvárásokat és a szakirányú viselkedéskultúra elveit.
  • A jobbítás szándékával kritikusan, de együttműködési szándékkal szemléli saját munkáját és környezetében zajló lótenyésztéssel, tartással és kiképzéssel kapcsolatos szakmai tevékenységet.
  • Elfogadja szakmája társadalmi szerepét, értékeit.
  • A szakmai írott és íratlan szabályait felelősségteljesen betartja, követi az etikai normákat.
  • Tapasztalatait átadja, ismereteit folyamatosan bővíti.

8.4. Autonómia és felelősség

  • Fel tudja mérni, hogy képes-e egy adott feladat megoldására.
  • Szükség szerint maga is elvégzi az egyes munkafolyamatokat.
  • Munkahelyi vezetőjének útmutatása alapján irányítja a rábízott személyi állomány munkavégzését.
  • Ellenőrzi, és szükség esetén intézkedik a munkavégzés feltételeiről.
  • Biztosítja a lótenyésztő/lótartó/lókiképző vállalkozások termelési folyamatainak feltételeit. Hibalehetőségeket tár fel és hárít el.
  • Részt vesz a szakmai, vezetői fejlődését szolgáló továbbképzéseken, tréningeken.
  • Felelősséggel irányítani tudja a rábízott munkaerő előírás szerinti munkavégzéséért, és a lóállomány értékének megtartását, növelését
  • Ellenőrzi a munkavégzéshez szükséges dokumentáció meglétét (hiányosság esetén a tényről tájékoztatja munkahelyi felettesét), szakmai beszámolót önállóan készít.
  • Felelős saját jogosultságainak naprakészen tartásáról (engedélyek megléte, kötelező továbbképzéseken való részvétel).
  • A kulturált viselkedés szabályai magától értetődőek számára.
  • Rábízható jelentős gazdasági értékkel bíró lóállomány mindennapi munkájának irányítása.
  • Képes önálló gazdálkodásra, csoportok irányítási feladatainak ellátására.

 

9. A felsőoktatási szakképzés moduljai és azok kreditarányai:

  • Valamennyi felsőoktatási szakképzés közös kompetencia modulja: 12 kredit;
  • A képzési terület szerinti közös modul: 21 kredit;
  • A szakképzési modul: 87 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit

 

10. A felsőoktatási szakképzés összefüggő szakmai gyakorlatának követelményei:

A Ménesgazda felsőoktatási szakképzésben a gyakorlati képzés a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint szervezhető. 

A felsőoktatási szakképzésben résztvevő hallgató által teljesítendő szakmai gyakorlat időtartama teljes idejű képzésben legalább 560 óra, amely az agrártermelés sajátosságai miatt megosztható, de legalább öthetes (200 óra) összefüggő szakmai gyakorlatot kell külső szakmai gyakorlóhelyen teljesíteni.

A teljes idejű képzésben az 560 órás gyakorlat időt úgy kell szervezni, hogy a 200 óra összefüggő gyakorlaton felül a 360 óra egyenlő arányban kerüljön elosztásra a 3 félévben, ezáltal biztosítva a képzésben részt vevő hallgatók számára a szükséges lovaglási és fogathajtási ismeretek megszerzését. A gyakorlati időt a teljes idejű képzésben úgy kell szervezni, hogy abból legalább 5 hét összefüggő gyakorlat legyen, melynek során a hallgató a magyarországi ménesekbe, mesterséges termékenyítő állomásokra, magas szakmai nívójú sportklubokba jut el, ezáltal a képzés több területét érintő gyakorlati ismeretet szerezhet. Az összefüggő gyakorlatra a képzés utolsó szemeszterében kerüljön sor.

A gyakorlati képzés megszervezhető a felsőoktatási intézményben, illetve annak gyakorlati képzést biztosító szervezeti egységében (tangazdaság, lovarda), valamint a felsőoktatási intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben, továbbá egyesületnél, alapítványnál és egyéb gazdálkodó szervezetnél is.

A hallgatónak a képzési idő végén ágazati ütemtervet kell készítenie, amivel bizonyítja a tanultak szintézisének képességét, az erre való alkalmasságát.

 

11. Idegen nyelvi és szaknyelvi követelmények: alapfokú idegen nyelvi vizsga

 

11. A felsőoktatási szakképzésre történő felvétel feltételei

A szakra csak az a hallgató vehető fel, akinek egészségügyi alkalmassági vizsgálata során bebizonyosodott, hogy az élő állattal/lóval való biztonságos munkavégzésének akadálya nincs.

 

Ménesgazda szakirány óraterve

 

    News

2024 March
M T W T F S S
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31